35 mondat trauma túlélőknek a családon belüli határok lefektetéséhez

Publikáció: 2022. november 4. Szerző: Amanda Ann Gregory klinikai szaktanácsadó, szakmai lektor: Gary Drevitch

Fordítás: Mag Anikó. Az eredeti, angol nyelvű cikket itt találod.

 

Fotó: Nicole Michalou
Fotó: Nicole Michalou

 

“Puska” az ünnepekre (is).

 

FŐBB PONTOK

  • A családon belüli határok szükségesek, hogy megvédjenek és javíthatják családi kapcsolataidat.
  • Te döntöd el, hogyan veszel részt erős érzelmi töltetű beszélgetésekben, ha egyáltalán úgy döntesz, hogy részt veszel.
  • Nem kell magyarázkodnod a határaid miatt, ha nem tudsz vagy nem akarsz.

 

A fejlődési traumák túlélői gyakran tapasztalnak olyan családi dinamikát, amely nem biztonságos, egészségtelen és nem támogató. Ha túlélő vagy, a családoddal való határok lefektetése az egyik legnehezebb dolognak tűnhet, amit valaha meg kell tenned. Ezek a határok azonban szükségesek ahhoz, hogy megvédjenek téged, és családi kapcsolataidat is javíthatják.

 

Fontold meg ezeknek a forgatókönyveknek a használatát, hogy határokat szabj családoddal az olyan potenciálisan “forró” témákkal kapcsolatban, mint a biztonság, a gyermeknevelés és minden egyéb olyan téma, amely érzelmileg megterhelő lehet.

 

Biztonság

 

Előfordulhat, hogy nem érzed magad fizikailag vagy érzelmileg biztonságban, amikor a családoddal vagy és megtörténhet, hogy határokat kell felállítanod saját magad vagy mások biztonságának előmozdítása érdekében.

 

Fontold meg az alábbi mondatok használatát:

  • Idén [a barátaimmal, a párommal, a párom családjával vagy magamban] fogok ünnepelni és nem jövök. Tudom, hogy ez csalódás lehet.
  • Nem jövök, ha [konkrét személy/ személyek] jelen lesz(nek), mivel nem érzem magam biztonságban vele/ velük.
  • Nem jövök. [nem kell magyarázat]
  • Jövök, de semmilyen ok miatt nem vagyok hajlandó egyedül maradni [konkrét személlyel/ személyekkel].
  • A szabadban töltök veled időt, de bent nem.
  • A maszkomat magamon tartom a lakásban. Kérlek, tartsd tiszteletben a fizikai biztonság iránti igényemet.
  • Felháborít, ha megjegyzést teszel a megjelenésemre, amikor látogatóba jövök. Rosszul esik és úgy érzem, ítélkezel felettem. Ha szeretnéd, hogy továbbra is meglátogassalak, hagyd abba a megjelenésem kommentálását/ kritizálását.
  • Ölelés helyett [fogjunk kezet, üssük össze az öklünket, vagy “adj egy ötöst”].
  • Nem, köszönöm - nem akarom, hogy megérintsenek.
  • Felnőttként magam hozom meg a döntéseimet.

 

Érzelmileg megterhelő beszélgetések

 

A politika, a vallás, a halál és a trauma néhány olyan téma, amely a családtagokkal folytatott beszélgetések során felmerülhet. Ezek a beszélgetések intenzív érzelmi reakciókat válthatnak ki belőled és másokból. Végső soron te döntöd el, hogy hogyan veszel részt ezekben a beszélgetésekben (ha egyáltalán részt veszel) és döntéseidet közölheted családtagjaiddal.

 

Fontold meg az alábbi forgatókönyvek használatát:

  • Értékelem, milyen erőteljesen érzel ezzel kapcsolatban. Nekem is nagyon erős érzelmeim vannak a témával kapcsolatban. Szerintem jobb, ha most nem beszélünk erről. Beszéljünk valamikor később.
  • Jelenleg túlterheltnek érzem magam, ezért nehéz a visszajelzésedre figyelnem. Tartok egy kis szünetet.
  • Zavarba jövök, amikor ezt mindenki előtt felhozod. Legközelebb privátban beszéljünk majd erről a témáról.
  • Az én gondolataim és érzéseim ugyanolyan fontosak, mint a tieid. Ha azt szeretnéd, hogy meghallgassalak, akkor neked is meg kell hallgatnod engem. Meg tudod ezt tenni?
  • Örömmel meghallgatom a véleményed, de nem vagyok kész meggondolni magam.
  • Ha folytatni szeretnéd ezt a beszélgetést, kérlek állítsd le a [súlyommal, megjelenésemmel, partneremmel, szexualitásommal, múltammal] kapcsolatos megjegyzéseidet.
  • Az én tapasztalatom nem ez [volt].
  • Ezen a ponton abban maradhatunk, hogy nem értünk egyet.

 

Gyerekek

 

Végső soron a gyermek elsődleges gondozója felelős a gyerek jólétéért. Családtagjaid lehet, hogy biológiai rokonai a gyermekednek vagy éppen hogy nem, szoros kapcsolatban vannak gyermekeddel, vagy azt gondolják, hogy ők felelősek a gyerekedért. Ennek ellenére nem ők gyermeked elsődleges gondozói és végső soron nem ők felelősek gyermekedért. Ha te vagy a gyermek elsődleges gondozója, akkor minden jogod megvan arra, hogy te határozd meg a gyermeked ellátásához szükségesnek ítélt határokat.

 

Fontold meg az alábbi mondatok használatát:

  • Kérlek, először kérd az én engedélyemet, mielőtt a gyerekem véleményét kérnéd.
  • Ne használd ezeket a szavakat a gyermekeim jelenlétében.
  • Kérlek, ne folytass ilyen beszélgetéseket a gyerekemmel vagy a gyerekem jelenlétében.
  • Megkérdezheted a gyerekemet, hogy meg akar-e téged ölelni, de ne kényszerítsd. Kérlek, tartsd tiszteletben a fizikai határait és az ő kívánságát.
  • Kérlek, ne engedd a gyerekemnek, hogy [valamilyen tárgy nála legyen, vagy valamilyen tevékenységben részt vegyen].
  • Köszönöm a visszajelzésed. Megbirkózunk a problémával [a gyermekemmel, társ gondviselőmmel] és szólok, ha további visszajelzésre van szükségem.
  • Gondozóként én vagyok a felelős a jólétükért, így én fogom meghozni a végső döntést.
  • Ha a gyerekemről van szó, ez a téma nem alku tárgya.

 

Egyszerű forgatókönyvek

 

Mindig magyarázkodnod kell, miért szükséges egy bizonyos határ meghúzása? Nem, nem kell.

Még az is előfordulhat, hogy meg akarod magyarázni, de épp nem tudod, mert "túl sok", ami van, vagy nem érzed biztonságosnak a helyzetet. Ezért lehet, hogy jól jön néhány egyszerű és könnyen megjegyezhető mondat, amikor magyarázatot követelnek tőled:

  • Sajnálom, nem tehetem.
  • Ezt nem fogom megbeszélni veled.
  • Nem vagyok köteles magyarázkodni neked.
  • Megvan rá az okom.
  • Nem akarom megosztani veled.
  • Bízz benne, hogy tudom, mire van szükségem.
  • Nem, megvan rá az okom, de ezt nem fogom megosztani veled.
  • Nem. (magyarázat, magyarázkodás nélkül)
  • Csend. (ha nem válaszolunk, reagálunk semmit, az is kommunikáció)

 

A határok felállítása saját családunkkal az egyik legnehezebb dolognak tűnhet, amit valaha is meg kell tennünk. Ám idővel és gyakorlással könnyebbé válhat.