Gyakori kérdések a praxisomból 3.

Válasz:

 

A rövid válasz az, hogy a társszabályozás jelensége miatt.

 

Fontos különbség a kérdésben feltett két helyzet között, hogy az ülésen ketten vagyunk, a practitioner pedig földeli, szabályozza saját magát az ülés előtt, hogy megfelelően tudjon társszabályozni kliensével.

 

Társas lények vagyunk mi emberek, idegrendszerünk a kapcsolódásra van huzalozva és a tükörneuronok segítségével egyik idegrendszer hat a másikra. A felzaklatott, szabályozatlan "lejjebb tud zsilipelni" a jobban szabályozotthoz. Így tanuljuk és gyakoroljuk az önszabályozást is születésünktől kezdve, ideális esetben legalább egy, az idő nagy részében viszonylag jól szabályozott gondviselővel társszabályozva.

 

A társszabályozás természetes, biológiai folyamatunk. Szándékosan nem tudjuk előidézni, ám megteremthetjük a feltételeket létrejöttéhez.

 

Kulcs összetevők:

 

- a helyzet átélt biztonság(osság)a: ez egyéni és szubjektív

- rezonancia: bioelektromos ritmus-illeszkedés a szív-agy mágneses mezőn keresztül

- tükrözés: a tükörneuronok aktivációja.

.

A stressz fiziológiájának és a test veleszületett önszabályozási képességének mélyreható tanulmányozása révén a Somatic Experiencing® Practitioner-ek olyan páratlan készségekre tesznek szert, melyek segítségével együttérzően tudják támogatni a tartós gyógyulást, változást és a vitalitás visszatérését klienseik, illetve saját életükben.

 

Fedezd fel a Somatic Experiencing® átalakító erejét.

Rendezd idegrendszered szabályozatlanságát és tapasztald meg a mély gyógyulást.

.

.

A szöveghez felhasználtam Trauma Geek, azaz Janae Elisabeth angol nyelvű posztját.